Az Esztergomi Várszínházról
Esztergom az államalapítás legfontosabb színhelye.
Az esztergomi várhegy a templomok hegye. Géza fejedelem, és az államalapító István király palotájának falmaradványai között működő Vármúzeum, a múzsák temploma. Közvetlen szomszédságában pulzál az Esztergomi Várszínház, mely az érzékek temploma. A hajdani Szt. Adalbert székesegyház romjain épült ujjá Európa harmadik legnagyobb temploma az Esztergomi Bazilika. Az Esztergomi Várban Vitéz János érsek, a reneszánsz kor kiemelkedő polihisztorának dolgozószobája falán, vélhetően Sandro Botticelli keze nyomának alkotása hirdeti e hely különleges varázsát, szellemi és történelmi rangját.
Az Esztergomi Várszínház 1990 óta működik rendszeresen, folyamatosan, megszakítás nélkül; évadja júniustól augusztus végéig tart, nagy részben hétvégi előadásokkal. A műsorterv összeállításakor tudatosan törekedtünk az új színházi értékek létrehozása mellett, a színházi műfajok mindegyikéből színre vinni néhány jeles produkciót. Történelmi dráma, abszurdjáték, vígjáték, musical, koncert, opera és idegen nyelvű előadások várják évről-évre minden nyáron Esztergom közönségét, a városba látogató hazai és külföldi turistákat.
Az Esztergomi Várszínház több mint két évtizede vallja: a határokon átnyúló kulturális kapcsolatok erősítik és megteremtik a szellemi és kulturális értelemben is egységes Magyar Nemzet kialakulásának feltételeit.
E területen a színházi világban elsőként biztosítottunk és biztosítunk a jövőben is bemutatkozási lehetőséget a határon túli színjátszás képviselőinek az Esztergomi Várszínházban, megismertetve ezeket a társulatokat és eredményeiket a hazai és a külföldi közönséggel. 1999-től az együttműködést közös bemutatók létrehozásával kívánjuk hatékonyabbá tenni.
Az opera műfajának meghonosítási kísérlete az Esztergomi Várszínház színpadán az 1998-as évadban kezdődött Mozart: Varázsfuvola című darabjának színrevitelével. Az előadás a vártnál nagyobb érdeklődést keltett mind a hazai, mind a városban tartózkodó külföldi turisták körében. Azóta minden évben színre került egy-egy nagyobb operaelőadás, az idei évben pedig már Kamaraopera-napok címmel egy teljes hétvége szól majd az opera műfajáról.
A bazilika oszlopcsarnoka előtti lépcsősorra épített színpad 2009 óta olyan nagyszabású produkciókkal várja a közönséget, mint a 100 tagú cigányzenekar, a Dohnányi Szimfonikus zenekar, vagy Al di Meola koncertje, illetve az Experidance táncszínház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Nemzeti Színház és a Madách Színház előadásai. Az idei évben a Bazilika Előtti Ünnepi Napok keretében a Csíksomlyói Passió és a Zenta 1697 című rockopera kerül bemutatásra.
A jövő színházszerető és értő generációjának felnevelését szolgálja a már 19. alkalommal megrendezett Bábostábor. Mind a szülők, mind a gyerekek részéről egyértelműen pozitív, elismerő, és köszönő visszajelzések érkeztek hozzánk. A legbiztosabb kritika hogy jó páran már a tábor végén jelezték a jövő évi részvételi szándékukat.
Színházunk tanúbizonyságot tett arról, hogy a színház kultúra és értékteremtő szerepe mellett, identitásképző, közösségszervező, és gazdaságfejlesztő létforma.
Az esztergomi várhegy a templomok hegye. Géza fejedelem, és az államalapító István király palotájának falmaradványai között működő Vármúzeum, a múzsák temploma. Közvetlen szomszédságában pulzál az Esztergomi Várszínház, mely az érzékek temploma. A hajdani Szt. Adalbert székesegyház romjain épült ujjá Európa harmadik legnagyobb temploma az Esztergomi Bazilika. Az Esztergomi Várban Vitéz János érsek, a reneszánsz kor kiemelkedő polihisztorának dolgozószobája falán, vélhetően Sandro Botticelli keze nyomának alkotása hirdeti e hely különleges varázsát, szellemi és történelmi rangját.
Az Esztergomi Várszínház 1990 óta működik rendszeresen, folyamatosan, megszakítás nélkül; évadja júniustól augusztus végéig tart, nagy részben hétvégi előadásokkal. A műsorterv összeállításakor tudatosan törekedtünk az új színházi értékek létrehozása mellett, a színházi műfajok mindegyikéből színre vinni néhány jeles produkciót. Történelmi dráma, abszurdjáték, vígjáték, musical, koncert, opera és idegen nyelvű előadások várják évről-évre minden nyáron Esztergom közönségét, a városba látogató hazai és külföldi turistákat.
Az Esztergomi Várszínház több mint két évtizede vallja: a határokon átnyúló kulturális kapcsolatok erősítik és megteremtik a szellemi és kulturális értelemben is egységes Magyar Nemzet kialakulásának feltételeit.
E területen a színházi világban elsőként biztosítottunk és biztosítunk a jövőben is bemutatkozási lehetőséget a határon túli színjátszás képviselőinek az Esztergomi Várszínházban, megismertetve ezeket a társulatokat és eredményeiket a hazai és a külföldi közönséggel. 1999-től az együttműködést közös bemutatók létrehozásával kívánjuk hatékonyabbá tenni.
Az opera műfajának meghonosítási kísérlete az Esztergomi Várszínház színpadán az 1998-as évadban kezdődött Mozart: Varázsfuvola című darabjának színrevitelével. Az előadás a vártnál nagyobb érdeklődést keltett mind a hazai, mind a városban tartózkodó külföldi turisták körében. Azóta minden évben színre került egy-egy nagyobb operaelőadás, az idei évben pedig már Kamaraopera-napok címmel egy teljes hétvége szól majd az opera műfajáról.
A bazilika oszlopcsarnoka előtti lépcsősorra épített színpad 2009 óta olyan nagyszabású produkciókkal várja a közönséget, mint a 100 tagú cigányzenekar, a Dohnányi Szimfonikus zenekar, vagy Al di Meola koncertje, illetve az Experidance táncszínház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Nemzeti Színház és a Madách Színház előadásai. Az idei évben a Bazilika Előtti Ünnepi Napok keretében a Csíksomlyói Passió és a Zenta 1697 című rockopera kerül bemutatásra.
A jövő színházszerető és értő generációjának felnevelését szolgálja a már 19. alkalommal megrendezett Bábostábor. Mind a szülők, mind a gyerekek részéről egyértelműen pozitív, elismerő, és köszönő visszajelzések érkeztek hozzánk. A legbiztosabb kritika hogy jó páran már a tábor végén jelezték a jövő évi részvételi szándékukat.
Színházunk tanúbizonyságot tett arról, hogy a színház kultúra és értékteremtő szerepe mellett, identitásképző, közösségszervező, és gazdaságfejlesztő létforma.
Horányi László
Jászai Mari–díjas színművész,
igazgató – művészeti vezető
Jászai Mari–díjas színművész,
igazgató – művészeti vezető